Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Pályázat fiatal jogászok, társadalomkutatók és diákok számára

Fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak hirdet esszé-pályázatot a Kisebbségi Jogvédő Intézet. A részletekről itt tájékozódhatnak az érdeklődők: http://www.kji.hu/a-kisebbsegi-jogvedo-intezet-esszepalyazatot-hirdet-2/ Sikeres pályázást mindenkinek!

Anyanyelve magyar: 10 éves sorozat, de ma is aktuális

„Közös, majd szétváló történelem, mítoszok, személyes kötődések, rokoni szálak és nemzeti közösségtudat: a Kárpát-medencei magyarság két nagy csoportját, az »anyaországiakat« és a »külhoniakat« bonyolult viszonyok kapcsolják össze, sokszor nagyon kevés tudással egymásról” – olvasható a Kossuth Rádióban Anyanyelve magyar címmel 2010-ben bemutatott 10 részes riportsorozat beharangozójában. A sorozat egyes részeiben a határon túli magyarok valós […]

Kincsesbánya a kutatók/oktatók és az egyetemi/főiskolai hallgatók számára: az Arcanum Digitális Tudománytár

Néhány nappal ezelőtt a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont honlapján számoltunk be Kárpátalján elsőként arról, hogy az Arcanum Digitális Tudománytár a karantén idejére, egy teljes hónapra ingyenessé teszi szolgáltatását, és otthonról böngészhetővé teszi az elmúlt két évszázad magyar újságjait, folyóiratait. A kutatóközpont honlapján egy (szerintem) érdekes elemzést is rögtönöztünk az 1945 és 1990 között Vörös Zászló címen megjelenő beregszászi […]

Tudományos szakkönyvek ingyenesen a neten: az Arcanum Digitális Tudománytár újabb akciója

Nemrégiben jeleztük már, hogy az Arcanum Digitális Tudománytár a karantén idejére online ingyenesen hozzáférhetővé (kereshetővé és kutathatóvá) tette az elmúlt két évszázad magyar újságjait, folyóiratait. Március 23-án újabb jó hírrel szolgált az Arcanum a kutatóknak, illetve az érdeklődőknek: 12 könyvkiadó közel 15 ezer könyvét tetszik hétfőtől elérhetővé a járványhelyzet miatt. Ingyenesen, kereshető módon, otthonról soha ilyen […]

Egy kis tudomány a karantén idejére: a Mindentudás Egyeteme

A Mindentudás Egyeteme 2002-ben indult televíziós tudománynépszerűsítő előadássorozat volt, ahol a magyar tudományos élet kiválóságai mellett előadást tartottak külföldön tevékenykedő magyar tudósok is. Az egyes tudományterületek ismert és elismert kutatói közérthető formában foglalták össze egy-egy témakör legérdekesebb, legfontosabb tudnivalóit. Egyebek mellett olyan témákról láthattunk-hallhattunk előadásokat, mint például Nyelvében gondolkodik-e az ember?, Mi a történelem?, A növények […]

Kárpátaljai anyagok a Magyar Nyelvjárások c. folyóiratban

A napokban jelent meg a Magyar Nyelvjárások című folyóirat legfrissebb száma. A Debreceni Egyetemen kiadott szakfolyóiratnak már az 57. évfolyama jelent meg most, s benne a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola két oktatója, Gazdag Vilmos és Dudics Lakatos Katalin egy-egy írása is napvilágot látott. Gazdag Vilmos tanulmánya A kárpátaljai magyar nyelvjárások különfejlődéséről az államnyelvi […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62