Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Szerintük alkotmányos az oktatási törvény…

2019. július 16-án kiadott N10-p/2019. számú határozatában Ukrajna Alkotmánybírósága kimondta, hogy a 2017. szeptember 5-én elfogadott Ukrajna törvénye az oktatásról (Закон України «Про освіту») nem ellentétes az alkotmánnyal, tehát a jogszabály továbbra is hatályban marad. Az Alkotmánybíróság döntése reakció volt 48 ukrajnai parlamenti képviselő még 2018. október 6-án benyújtott beadványára, melyben a képviselők azon álláspontjukat […]

Mától hatályos az államnyelvi törvény, de nem teljes egészében

A 2019. április 25-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által megszavazott államnyelvi törvény  2019. július 16-án, azaz ma lép hatályba. A jogalkotó azonban a törvény számos cikkének, pontjának életbe léptetésére türelmi időt szabott meg, így tehát a jogszabály jónéhány rendelkezése csak később lép hatályba. Arról, a törvény mely részei válnak csak később hatályossá, a IX. Záró és […]

Porosenko csak a magyar nyelvtől retteg?

Tart a július 21-ei soron kívüli parlamenti választási kampány, a politikusok járják az országot, és kampányolnak. Így tesz a márciusi–áprilisi elnökválasztáson csúfosan leszerepelt Petro Porosenko is, aki elsősorban Nyugat-Ukrajna városaiban próbálja szavazásra buzdítani potenciális választóit. A magát az ukrán nyelv védelmezőjeként feltüntető exelnök már az előző kampányban is csúcsra járatta az „Армія, мова, віра” [Hadsereg, […]

Basszus, jön a „dematyukacija”!

A központi ukrajnai internetes sajtó beszámolói szerint az ukrán nyelv káromkodástalanításáról szóló törvénytervezetet regisztrált be egy parlamenti képviselő Kijevben… Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának hivatalos honlapján ellenőrizhető, hogy ez a hír bizony a legcsekélyebb mértékben sem vicc. A bukott elnök pártjában, azaz a Petro Porosenko Blokk frakciójában politizáló Olha Bohomolec képviselőnő 2019. július 2-án nyújtotta be a […]

Finn oktatási projekt képviselői jártak Beregszászon

Ahogyan arról a Kárpátalja.ma hírportál is beszámolt, július 2-án a „Нова Українська Школа”, azaz „Új Ukrán Iskola” állami oktatási reformprogram támogatására létrehozott, „Фінська підтримка української освіти” (Az ukrán oktatás finn támogatása) című projekt vezetője, Vaahtokari Arto látogatott el Beregszászra, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, ahol találkozott és megbeszélést folytatott Orosz Ildikóval, az intézmény […]

Alkotmányos-e az államnyelvi törvény?

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának 51 képviselője 2019. június 21-én hivatalos beadvánnyal fordult Ukrajna Alkotmánybíróságához azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek és ezzel helyezze hatályon kívül a 2019. április 25-én N 2704-VIII. számmal megszavazott, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című jogszabályt (a törvény szövege elérhető […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62