Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Porosenkohoz fordultak a nyugati magyar szervezetek a kisebbségek védelmében

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (rövidítve NYEOMSZSZ) nyílt – ukrán, angol és magyar nyelven megfogalmazott – levélben fordult Petro Porosenkohoz, melyben felhívják Ukrajna elnökének figyelmét „arra a nagy felelősségre, hogy ne csak az ukrán nép, hanem valamennyi Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségnek a gondját viselje”. A levél írói elvárják Ukrajna államfőjétől, hogy az „megszüntet […]

Folytatódik az oktatás ukránosítása: megvan az általános középfokú oktatásról szóló törvény tervezete

Március 13-án büszkén jelentette be hivatalos honlapján Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, hogy a szaktárca benyújtotta Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a Проект закону «Про повну загальну середню освіту» (Ukrajna törvényének tervezete „A teljes középfokú oktatásról”) című jogszabály-tervezetet. A tervezet a 2017 októberében elfogadott oktatási kerettörvényben foglalt általános elvek részletes kifejtését tartalmazza a közoktatás vonatkozásában, azaz meghatározza, […]

Nem csüggednek: holnap ismét nekiesnek a nyelvtörvénynek Kijevben

Holnap, azaz március 14-én is folytatja Ukrajna legfelsőbb Tanácsa a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvény parlamenti vitáját. Amint arról korábban beszámoltunk, a február 28-án és március 1-jén tartott első nekifutás után tartott néhány napos szünetet követően március 12-én fogott bele ismét […]

Ma ismét nekifutnak: terítéken a nyelvtörvény

Bár volt olyan hírportál, amely szerint a tegnapi után Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa ma már nem folytatja a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvény vitáját, a parlament hivatalos honlapján kijevi idő szerint 9 óra 12 perckor (közép-európai idő szerint 8 óra 12 […]

Folyik a nyelvtörvény vitája a kijevi parlamentben

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Ukrajna legfelsőbb Tanácsa ma, azaz március 12-én visszatért a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvény vitájához. A parlament ülésén Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány nem nyújtott be nyelvtörvény-tervezetet a Verhovna Ráda elé, mert a miniszteri kabinet […]

Ülésezett az MTA MTK EB

Március 11-én tartotta soros tavaszi ülését Budapesten, a Domus ’Collegium Hungaricum’ épületében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB). Kocsis Károly akadémikus, az MTK EB elnökének köszöntője után Kontra Miklós, a Domus ösztöndíj kuratóriumának elnöke tartott rövid beszámolót a kuratórium munkájáról, a legutóbbi pályázati forduló részleteiről. Ezt követően Morvai Tünde, az […]

További bejegyzések

Képgaléria

IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283 IMG_0282

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62