Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Hodinka Antal születésnapja

Ma lenne 157 éves Kutatóközpontunk névadója, Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.), akit a magyarországi ruszinok világhírű kutatójaként, történészként, egyetemi tanárként, az MTA tagjaként tartanak számon. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban […]

Ma lenne 87 éves sokunk Kótyuk Pista bácsija

Sajnos már nincs közöttünk, de ma lenne 87 éves sokunk Pista bácsija, dr. Kótyuk István, nyelvész, műfordító, tankönyvíró, gyermekíró, egykori egyetemi és főiskolai oktató. “Kótyuk István 1934. január 11-én született Nagyráton, Ung megyében. A Husztról Munkácsra áthelyezett tanítóképzőben szerzett elemi iskolai tanító oklevelet 1953-ban. Az 1950-es években Huszton indult, majd Ungvárra áthelyezett Tanárképző Főiskola magyar […]

Rövid híradás publikációk megjelenéséről

Bár még 2020-as évszámmal, de már ez év elején jelentek meg azok a tudományos publikációk, amelyek neves lektorált tudományos nyelvészeti folyóiratokban jelentek meg és kárpátaljai kutatókhoz, kutatási témákhoz kapcsolódnak. A veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvtudomány, XX. évfolyam, 2020/2. számában jelent meg a Hodinka Intézet munkatársainak angol nyelvű publikációja: István Csernicskó–Anita Márku: Minority language rights in […]

Továbbra is kérhetjük magyarul a kávénkat, és a szolgáltatóknak sem kell velünk ukránul társalogniuk

„Január 16-tól jön a teljes ukránosítás, valamint pénzbírsággal sújtják a szolgáltatókat, akik nem az államnyelven szolgálják ki vásárlóikat.” Bizonyára Önökhöz is eljutottak valamilyen formában Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos riogatásai. No de valóban ilyen forrón eszik a kását, azaz a nyelvtörvényt? Ezentúl csak ukránul társaloghatunk a színmagyar kisbolti eladóval vagy a fodrászunkkal, és a kistérségek megválasztott […]

Frissítés! Ismertetések jelentek meg a Tévút az ukrán nyelvpolitikában c. kiadványunkról

Bauko János, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem habilitált egyetemi docense írt recenziót egyik kiadványunkról a Scopus adatbázisban jegyzett Magyar Nyelv c. tudományos folyóirat 2020/4-es számában (489-491 o.).  A Tévút az ukrán nyelvpolitikában: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (elemző áttekintés) egyébként három nyelven (magyar, angol, ukrán) jelent meg 2020-ban a Hodinka Intézet munkatársainak […]

Össznyelvész Konferencia

2020. december 22-én került megrendezésre, immár negyedik alkalommal az Össznyelvész Konferencia, az ELTE Nyelvelméleti Kutatóközpont (NYEKK) szervezésében. Az idén viszont rendhagyó módon, online felületen, pontosabban egy Discord-szerveren keresztül tartották meg előadásaikat a résztvevők. A konferencia Elméleti és Kognitív Nyelvészet, valamint Alkalmazott nyelvészet és Nyelvpedagógia szekciókból állt össze. Mindkét szekcióban tizenkét előadó kapott lehetőséget a kutatása […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62