Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


„Szakértői” figyelmeztetés az új elnök csapata számára a régi elittől

„El a kezekkel az államnyelvi törvénytől!” – üzente harciasan a sajtó nyilvánosságát ki- és felhasználva a nyelvpolitikai szakértői tanács. A nyelvpolitika területén szakértőnek kinevezett testületet 2018. szeptember 19-én 761. számmal kiadott, Volodimir Hrojszman miniszterelnök által aláírt rendeletével hozta létre Ukrajna Kormánya. A kormányrendelet melléklete alapján azonban az derül ki, hogy ez a társaság nagyjából annyira tekinthető szakértőnek […]

Pályázat a tudományos utánpótlás támogatására: Collegium Talentum

A Sapientia Hungariae Alapítvány célja a határon túli magyarság felsőoktatásának fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása. Az alapítvány hatóköre a Kárpát-medence teljes magyar nyelvterületére kiterjed, beleértve természetesen Kárpátalját is. A Sapientia Hungariae Alapítvány kuratóriuma a tanulmányaikat a felsőoktatásban végző külhoni magyar hallgatók szakmai munkáját, az értelmiségi pályán való előrehaladásukat segítendő, pályázatot hirdet […]

Cseh nyelvészek Beregszászon

Június elején a Cseh Tudományos Akadémia Szláv Tanulmányok Intézetének kutatói, Michal Vašiček és Daria Vašičeková tett szakmai látogatást Kárpátalján. A cseh kutatók régiónk szláv nyelvjárásait tanulmányozták útjuk során, de beregszászi tartózkodásuk alatt felkeresték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, s azon belül a Filológiai Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportját. Június 5-én Michal Vašiček meglátogatta a Hodinka […]

Beperelték a kormányt az új ukrán helyesírási szabályzat miatt

Június 5-én arról adott hírt az ukrán sajtó, hogy egy hölgy Kijev város kerületi adminisztratív bíróságához fordult saját 7. osztályos lánya nevében, és kérte a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a Miniszteri Kabinet ez év május 22-én az ukrán nyelv új helyesírási szabályzatának bevezetéséről kiadott N 437. számú rendeletét. A benyújtott keresetről maga az érintett bíróság […]

Nem vicc: itt az új ukrán helyesírási szabályzat

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is beszámolt arról, hogy 2019. május 22-én Ukrajna Miniszteri Kabinetje (kormánya) N 437. számú rendeletével hatályon kívül helyezte az ukrán nyelv helyesírási szabályzatának legutóbbi, 1992. június 8-án jóváhagyott változatát, és előírta az új helyesírási szabályzat használatát. Ma, június 3-án – korábbi ígéretéhez híven – Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma hivatalos […]

Június 4-én hatályba lép az új ukrán helyesírási szabályzat

Amint arról beszámoltunk, 2019. május 22-én Ukrajna Miniszteri Kabinetje (kormánya) N 437. számú rendeletével hatályon kívül helyezte az ukrán nyelv helyesírási szabályzatának legutóbbi, 1992. június 8-án jóváhagyott változatát, és előírta az új helyesírási szabályzat használatát.   Az ukrán nyelv új helyesírási szabályzatát Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia előterjesztése nyomán hagyta […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62