Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Pódiumbeszélgetés a kárpátaljai magyarság helyzetéről

Ukrajna, Kárpátalja, magyarság, múlt, jelen és jövő kárpátaljai és nyugati szemmel – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete volt terítéken szeptember 30-án a beregszászi Rákóczi-főiskolán. A találkozón többek között a kárpátaljai magyar közösség fő problémáival, egyházainak, iskoláinak és kulturális örökségének helyzetével, külföldi és belföldi kapcsolataival foglalkoztak, de szó esett Ukrajna kül- illetve belpolitika felőli álláspontjáról és […]

Kijev újabb jelentést adott le a kisebbségi nyelvek támogatásáról az Európa Tanácsnak

Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna számára az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 190. (1995) számú határozata az országnak az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltételei között egyebek mellett előírta két kisebbségvédelmi egyezmény aláírását és ratifikálást is. Ennek megfelelően Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 1997-ben ratifikálta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről[1], 1999-ben pedig a Regionális vagy kisebbségi nyelvek […]

Kolozsvári vendég Beregszászon

Szeptember 23–25. között egy kutatási program keretében Kárpátalján jártak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai. A rövid kárpátaljai szakmai út során Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Tanulmányozási, elemzési és kutatási osztályának munkatársa látogatást tett a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban, és rövid megbeszélést folytatott a központ munkatársaival. A Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet 2001-ben hozta […]

Az új miniszter levelét megírta…

Sokan fűztek és fűznek Kárpátalján is nagy reményeket ahhoz, hogy az idei elnök- és parlamenti választások után felálló új hatalom nyelv- és oktatáspolitikája markánsan különbözik majd a Porosenko éra idején tapasztalt nyílt ukránosítástól. Az új politikai hatalom várható nyelvpolitikai irányvonaláról szóló négy részes elemzésünk első részében egyebek mellett azt is kiemeltük, hogy mindenekelőtt „meg kell […]

15 éves a Selye János Egyetem

Létrejöttének 15. évfordulójáról emlékezett meg ünnepi és jubileumi tanévnyitó ünnepség keretében a Selye János Egyetem szeptember 13-án. A Révkomáromban működő magyar nyelvű felsőoktatási intézmény 2004-ben kapta meg az egyetemalapításra feljogosító engedélyt Szlovákia parlamentjétől, s fennállásának másfél évtizede alatt a szlovákiai magyar közösség egyik legjelentősebb oktatási, tudományos és kulturális központjává vált. Az ünnepi rendezvényen – számos […]

Újabb segédkönyvek a magyar mint idegen nyelv oktatásához

Miközben az ukrán politikai hatalom keményen dolgozik azon, hogy – a 2017 szeptemberében elfogadott új ukrán oktatási törvény 7. cikkelyére alapozva – visszaszorítsa a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján, Ukrajnában egyre többen szeretnének megtanulni magyarul. A magyar nyelv iránti érdeklődést igazolja, hogy több ezren vettek, vesznek részt azokon a magyar mint idegen nyelv kurzusokon, amelyeket csaknem […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62