Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Reményt keltő gesztus?

Az ukrajnai elnökválasztás április 21-én tartott második fordulójában fölényes győzelmet arató Volodimir Zelenszkij ma, május 20-án hosszú huzavona után elfoglalhatta Ukrajna elnökének posztját. A Verhovna Rada üléstermében tartott beiktatási beszédének egy pontján orosz nyelven fordult az ország keleti területein élőkhöz, amit Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezére, parlamenti képviselő bekiabálással nehezményezett.  A néhány nappal ezelőtt […]

A nyelvészet műhelyeiből… A Hodinka Intézet új kiadványa

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, nemrégiben megjelent A nyelvészet műhe­lyeiből. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból című sorozat V. kötete Csernicskó István és Márku Anita szerkesztésében. A lektorált tanulmánykötet azokból a kutatási eredmé­nyekből mutat be ízelítőt, melyekkel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munka­társai foglalkoznak. A tanul­má­­nyok – természetesen – nem ölelik fel a kutatóközpontban […]

Publikálták, hatályba lépett az államnyelvi törvény

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa április 25-én második olvasatban is megszavazta a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című jogszabályt, majd Andrij Parubij házelnök május 14-én délelőtt aláírta azt. Másnap, május 15-én Petro Porosenko, az idei elnökválasztáson megbukott, de hatalmát még át nem adott elnök is […]

Április 21-én megbukott, ma mégis aláírta a nyelvtörvényt Porosenko

Tegnap beszámoltunk róla, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke május 14-én délelőtt aláírta a 2019. április 25-én második olvasatban is megszavazott, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című jogszabályt, és Parubij az aláírást követően szinte azonnal el is küldte az aláírt törvényt Ukrajna elnökének aláírásra. […]

Nagyon fontos nekik: Parubij nemcsak aláírta, már át is küldte Porosenko irodájába a nyelvtörvényt

Az imént számoltunk be arról, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke ma, május 14-én délelőtt aláírta a 2019. április 25-én második olvasatban is megszavazott, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című jogszabályt. A kijevi parlament hivatalos honlapja már arról is tudósított, hogy Parubij már ma, […]

Aláírta Parubij az államnyelvi törvényt

Ma, május 14-én délelőtt Andrij Parubij, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának (parlamentjének) elnöke aláírta a 2019. április 25-én megszavazott, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної” (Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”) című jogszabályt. Az ukrán parlament hivatalos honlapjának tudósítása szerint a ma délelőtti ülésszakon a parlament elvetette azokat a beadványokat, amelyek szerint […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62