Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Egy évvel ezelőtt írta alá a már megbukott Porosenko az államnyelvi törvényt

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én fogadta el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” című törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»). Az államnyelvi törvénynek nevezett jogszabály kötelezően előírja az államnyelv használatát az államigazgatás, a társadalmi és közélet, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a sport minden területén, megsértéséért szabálysértési […]

Közlemény a 21. Élőnyelvi Konferencia elhalasztásáról

A kibontakozó koronavírus (COVID-19) válság az elmúlt hetekben egész életünkre jelentős hatást gyakorolt. Mivel a hatóságok a vírus terjedésének megakadályozására törekednek, számos hazai és nemzetközi eseményt már elhalasztottak. A folyamatos bizonytalanság miatt a 21. Élőnyelvi Konferencia szervezői, amelyre a kárpátaljai Beregszászon (Ukrajna) került volna sor 2020 októberében, hosszas tépelődés után úgy határoztak, hogy az eseményt […]

#maradjotthon, #homeoffice és a Hodinka Intézet

Több mint 50 nap karantén után már megszoktuk, hogy a sztárok, közéleti személyiségek, vagy akár a tudósok, kutatók otthonról jelentkeznek be, úgymond home office-ban „tolják”, ingyen (esti mese) felolvasást tartanak, karanténconcerten muzsikálnak, szabad hozzáférést adnak a szakmai szellemi termékeikhez, s ezzel nem csak az életterükbe engednek pici bepillantást, hanem magukról, az arculatukról is egy másfajta, […]

Tóth Mihály összefoglalója az ukrán államnyelvi törvényről

„Törvénnyel az anyanyelv ellen” címmel jelent meg elemző-áttekintő interjú a Magyar Írószövetség hivatalos lapjában a kárpátaljai magyar közösség nyelvi jogairól. A Magyar Napló című havilap 2020. évi 3. számában a 38–43. oldalon olvasható interjút Lengyel János készítette, a 2019. április 25-én Kijevben megszavazott jogszabályt pedig Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának egykori képviselője […]

Egy letűnt politikai korszak terméke, mely máig hatályos: ma egy éves az államnyelvi törvény

Egy évvel ezelőtt, 2019. április 25-én szavazta meg Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної») című törvényt. Az államnyelvi törvény: – kötelezően előírja az ukrán mint államnyelv használatát az államigazgatás, a társadalmi és közélet, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a sport […]

Ez történt egy éve ezen a héten: az elnökválasztás első fordulója (április 21.) és megszavazták az államnyelvi törvényt (április 25.)

Bár most karanténban ücsörög az egész ország, tavaly ilyenkor ez az időszak igencsak mozgalmas volt Ukrajnában. 2019. április 21-én rendezték meg az elnökválasztás második fordulóját, ahol Petro Porosenko regnáló elnök súlyos vereséget szenvedett: 62,07%-os részvétel mellett mindössze a szavazatok 24,46%-át kapta, miközben Volodimir Zelenszkijre a választók 73,23%-a adta le a szavazatát. A Porosenko zászlajára tűzött […]

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62