A konferencia még 2019-ben először közzétett felhívásában Kontra Miklós (1998) szavait idéztük: „Tabut feszeget és méhkasba nyúl, aki a kisebbségben élő magyarok nyelvét kutatja a XX. század utolsó évtizedében (…), mert a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a kétnyelvűségbe került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát nemigen vizsgálta tudományos objektivitással”. Azóta már jóval többet tudunk Trianon nyelvi következményeiről, a nyelvi különfejlődésről, sőt, az Élőnyelvi Konferenciák már több alkalommal foglalkoztak a ‘határ’ tematikájával.
A 21. század első két évtizedét magunk mögött tudva új kihívások elé kellett nézzünk: a koronavírus-járvány miatti karantén, s a sorozatos lezárások miatt sokak számára a határ szóhoz ma is (főként) negatív asszociációk társulnak. S bár ma még számos országban vannak érvényben szigorú korlátozások, a találkozás élményéről nem kell teljesen lemondanunk.
A jövőbeni személyes találkozás reményét szem előtt tartva november 4-5. között, az eddigi hagyományhoz képest rendhagyó módon, az online térben megrendezésre kerülő 21. Élőnyelvi Konferencia izgalmas és aktuális kérdésekkel foglalkozó előadásokat, tudományos műhelyeket kínál a nyelvészet iránt érdeklődőknek. A konferencia plenáris szekciójában négy ország méltán neves nyelvészeinek, kutatóinak előadásait hallgathatják majd az érdeklődők (a folyamatosan bővülő absztraktok gyűjteménye itt érhető el).
A következő napokban érdemes lesz tehát figyelni honlapunkat további információkért, a konferenciával kapcsolatos friss hírekért, részletes programleírásért.