Veszélybe kerülhetnek szerzett jogaink

2016-12-28. Nemrégiben Strasbourgban az Ukrajna által idén januárban benyújtott úgynevezett országjelentéshez készült árnyékjelentés került bemutatásra. Ukrajna ugyanis, ahogyan az Európa Tanács összes tagállama, kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos periódusonként beszámol arról, hogyan teljesíti a regionális, vagy kisebbségi nyelvek chartáját a saját területén. Ukrajna benyújtotta ezt a jelentést, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont pedig más kutatókkal és a legnagyobb érdekvédelmi szervezeteinkkel (KMKS15135896_1555962474417607_8276026188576429334_nZ, UMDSZ, KMPSZ) együttműködve a nyár folyamán készített egy ehhez képest úgynevezett alternatív jelentést.

Árnyékjelentés kisebbségi magyar szemmel

– A kijevi kormány képviselői olyan jelentést nyújtottak be Strasbourgba, amely szerint a kisebbségi nyelvhasználattal, illetve jogokkal az országban minden rendben van, itt senkinek semmilyen panasza, problémája nincs, a legmesszemenőkig figyelembe veszik a kisebbségi nyelvek használóinak érdekeit. Ezzel szemben kárpátaljai magyarként, vagyis Ukrajnában kisebbségiként számos esetben szembesülünk azzal, hogy nem minden fenékig tejfel. Erre hívtuk fel a figyelmet Strasbourgban az árnyékjelentésünkben – magyarázta dr. Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója.

– Amikor júliusban benyújtottuk az Európa Tanács számára a jelentésünket, akkor még nem is tudtunk arról, hogy újabb támadások indulnak a kisebbségi nyelvek ellen. Az oktatási törvénytervezet oktatás nyelvét meghatározó 7. cikkelyét sokan úgy szeretnék módosítani, hogy gyakorlatilag megszűnne a kisebbségi nyelveken folyó oktatás Ukrajnában, továbbá megszűnnének a magyar tannyelvű iskolák is, amennyiben ezeket a módosító javaslatokat elfogadja a parlament. Ijesztő számunkra, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyéhez csaknem kétszáz módosító indítvány érkezett, és kettő kivételével mindegyik szűkíteni akarja azokat a jogokat, amelyekkel ma rendelkezünk. Tehát nem jogok bővítéséről van szó, még csak nem is arról, hogy meghagynák azokat a jogainkat, amelyek most vannak, hanem 200-ból 198 módosító javaslat még szűkíteni akarja. Többek között az oktatási miniszter asszony, Lilija Hrinevics által beterjesztett is. Vagyis egyértelmű, veszélyben vannak a jogaink. Erre utal az is, hogy az alkotmánybíróság másfél évvel azután, hogy parlamenti képviselők egy csoportja ezt kérte, hirtelen úgy döntött, megvizsgálja, alkotmányellenes-e a 2012-ben elfogadott új ukrán nyelvtörvény. Ez az a törvény, amely a kárpátaljai magyar közösség számára, és természetesen más nyelvi közösség számára is szélesebb nyelvhasználati jogokat garantál, mint a korábban hatályban lévő ukrajnai jogszabályok. Egyszerű példa erre: a törvény kimondja, hogy az összes olyan megyében, járásban és településen, ahol például a magyar anyanyelvűek aránya eléri a tíz százalékot, kötelező kitenni a kétnyelvű utcanévtáblákat, helységnévtáblákat, illetve a helyi önkormányzatban kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvhasználat jogát és lehetőségét. Ha ezt a törvényt megszüntetik, ezek a lehetőségek mind veszélybe kerülhetnek. Ezekről számoltunk be Strasbourgban, a kisebbségi csoport ülésén. A képviselők egyértelmű támogatásukról biztosítottak bennünket, megköszönték azt a tájékoztatást, amit nyújtottunk, többek között azért is, mert Ukrajna kifejezte európai integrációs céljait, szándékait. Ugyanakkor fontos, hogy ne csak formailag csatlakozzon Európához, hanem az európai értékrendet, ezen belül a kisebbségek és kisebbségi nyelvek tiszteletét is magáénak vallja.

– Mit várhatunk a 2017-es évtől?

– Attól tartok, a kisebbségi nyelvi jogok kapcsán Ukrajnában sok pozitív dolog 2017-ben nem fog történni. Jelenleg is tart például az alkotmánybíróságon a nyelvtörvény felülvizsgálata, az oktatási törvény kapcsán is folyik a vita, de a sajtóhírekből arról értesülhetünk, hogy eltökéltnek látszik a hatalom a kisebbségi oktatás visszaszorítása terén. Minden attól függ, hogy az ukrán politikai elit mennyire enged annak a nyomásnak, amelyet a magát nemzetiként az ukrán nyelv és az ukrán nemzet védelmezőiként aposztrofáló réteg gyakorol a jelenlegi politikai hatalomra. Ukrajna valószínűleg kompromisszumokra kényszerül a nemzetközi politikai színtéren, így például a minszki egyezmények végrehajtása területén, a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásai során, illetve az európai integrációs úton is. Közben valamit tenni kell úgymond a belpolitikai arculat megőrzéséért. A legegyszerűbb az, ha a populista, nacionalista elitnek kedveznek tegyük fel azzal, hogy azt mutatja a hatalom: ugyan nemzetközi színtéren engedményeket teszünk, de az igazi nemzeti értékek védelmezői vagyunk. Viszont az is igaz, hogy az ukrán nemzeti értékeket, az ukrán nyelvet anélkül is lehet támogatni és védelmezni, hogy ez mások rovására menne. Nyilvánvaló, hogy egyetlen kárpátaljai magyar sem fog felháborodni, ha az ukrán kormányzat támogatni fogja az ukrán nyelvet, például anyagilag elősegíti az ukrán nyelvű könyvkiadást, filmek, művészeti alkotások elkészítését. De nem szabad, hogy ez együtt járjon a kisebbségi nyelvi jogok visszaszorításával, vagy pedig a kisebbségi nyelven folyó oktatás szinte teljes megszüntetésével.

Hegedűs Csilla

(Forrás: http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=29184)

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62