„Reform and Revolution in Europe, 1917–19: Entangled and Transnational Histories” (Reformok és forradalmak Európában 1917–1919-ben: összetett és transznacionális történetek) címmel szerveznek nemzetközi tudományos konferenciát a finnországi Tampere városában 2017. március 16–18. között.
A multudiszciplináris tanácskozáson az első világháború azon politikai, szellemi, társadalmi és kulturális tényezőit tekintik át, amelyek összefüggésben vannak a „nagy háború” után létrejött új „nemzetállamok” kialakulásával. A konferencia egyik legfőbb témája az idén 100 éve, 1917-ben függetlenné vált Finnország létrejöttének története.
A konferencia szervezőinek célja, hogy a kutatók – nemzetközi és transznacionális kontextusba helyezve a folyamatot – jobban megértsék az új, magukat független „nemzetállamok”-ként meghatározó országok kialakulását és megszilárdulását.
A konferencia keretében kerül sor a „The language policy construction of the newly independent European countries in the aftermath of World War I” (A nyelvpolitika Európa új független országaiban az első világháború után) című panelre is, melynek fő szervezői Taina Saarinen és Petteri Laihonen, a finnországi University of Jyväskylä oktatói. A blokk nyelvpolitikával foglalkozó nyelvészek és történészek párbeszédeként vizsgálja az első világháború után létrejött három új állam, konkrétan Finnország, Észtország és Csehszlovákia nyelvpolitikájának sajátosságait. A kutatók feltárják, hogy az említett országok nyelvpolitikája miként járult hozzá az új állam létrejöttének ideológiai megalapozásához és megerősítéséhez, a lakosság identitáskonstrukcióinak formálásához.
A nemzetközi konferencia nyelvpolitika-történeti paneljében előadást tart Csernicskó István, intézetünk munkatársa is. A „The construction of language and identity in the period of the foundation of the Czechoslovak state” (Nyelv és identitás konstruálása a csehszlovák állam alapításának idején) című előadás arra keresi a választ, hogy milyen ideológiai és politikai célok álltak a „csehszlovák nyelv” kiötlése mögött a paradox módon „multietnikus nemzetállam”-ként létrejött országban, vagy hogy miként találta meg a magyarázatot a prágai kormányzat arra, hogy a ruszin/ukrán többségű Podkarpatszka Rusz is az újonnan kialakított államszerkezet része lett. Az előadás megvizsgálja azt a kérdést is, hogy milyen módon próbálta meg kezelni Prága a régió keleti szláv lakossága körében dúló nyelvi polémiát, amely szoros kapcsolatban áll a vidék többségét alkotó népcsoport nemzeti identitásának alakulásával is.
(A konferencia honlapja: https://www.uta.fi/yky/en/his/conference/1917/index.html.)