Kijevben az EU Delegáció székházában találkozott a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel június 1-jén Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztosa. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kijevi parlament képviselője, Tóth Mihály jogtudós, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Csernicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövetének táraságában a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb problémákról tájékoztatta az EU biztost.
A kárpátaljai képviselők elmondták, hogy az Ukrajna lakosságát az utóbbi években sújtó szociális és gazdasági problémák a Kárpátalján élő magyarok körében hatványozottabban éreztetik hatásukat. A magas munkanélküliség, az alacsony bérek és nyugdíjak a külföldi munkavállalás és a végleges kivándorlás irányába terelnek sokakat. Az elvándorlás alapvetően veszélyezteti a nemzeti kisebbség jövőjét, és különösen sújtja a magyar nyelven oktató iskolák megfelelő működését.
A beszélgetés során azt is az EU biztos tudomására hozták a magyar nemzeti kisebbség jelen lévő képviselői, hogy az anyaországgal és általában az EU országaiban élő nemzettársaikkal való kapcsolattartást a határátkelők szűk keresztmetszete, a határátkelők infrastruktúrájának a kor követelményeitől való elmaradottsága, és különösen a közutak áldatlan állapota jelentősen megnehezíti. A vízummentes beutazás lehetőségnek az ukrán állampolgárok számára való életbe lépésével a határátkelés problémája katasztrofálissá válhat, hiszen a határátkelők a jelenlegi forgalommal sem képesek megbirkózni.
A kárpátaljai magyarság képviselői a tanácskozás keretében tudatták az Európai Unió magas rangú tisztviselőjével, hogy a közösségnek egyre jelentősebb problémákkal kell szembenéznie a képviselethez való jog érvényesítése területén, mert a választások során (a választási törvény megsértésével) a választási körzeteket úgy alakítják ki, hogy az hátrányosan érinti az egy tömbben élő magyar közösséget. A „decentralizációnak” nevezett közigazgatási és önkormányzati reform az újonnan kialakítandó közigazgatási egységeken belül az etnikai arányoknak a magyar kisebbség hátrányára való módosításának veszélyét is magában hordozza.
Tájékoztatták az EU biztost arról is, hogy nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés történik Ukrajnában a felsőoktatási intézményekbe való felvételik során, hiszen a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek az ukrán tannyelvű iskolák tananyaga szerin kell vizsgázniuk ukrán nyelvből és irodalomból, ami nem azonos versenyhelyzetet jelent. Az Ukrajna Alkotmányában garantált és már számos éve gyakorolt nyelvi jogok további sorsát illetően különösen aggályosak a jogalkotás területén az utóbbi években tetten érhető tendenciák. Jelenleg az Alkotmánybíróságon folyamatban van az érvényes nyelvtörvény hatályon kívül helyezését célzó eljárás, és a parlament elé terjesztettek több olyan törvénytervezetet, melyek közül bármelyiknek az elfogadása esetén alapvetően szűkülnek a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségei. E tekintetben jelzésértékű az új oktatási törvény tervezetének a 7., az oktatás nyelvét meghatározó cikkelye körül kialakult vita az oktatási tárca és a parlamenti koalíciós többség képviselői, illetve a kisebbségi szervezetek között. A hatalmi szervek által támogatott törvényjavaslat az anyanyelvi oktatás alkotmányos garanciájának a felszámolását jelenti. Elfogadása esetén az országban csak vegyes tannyelvű (kétnyelvű) iskolák működhetnek majd, és azok is csak ott, ahol a kisebbség egy többen él, és csak az óvodai és középiskolai oktatásban (a szakoktatás és a felsőoktatás területein nem).
Az eszmecsere során felhívták Johannes Hahn figyelmét arra, hogy korábban nem tapasztalt kihívást jelentenek a magyar kisebbség és annak vezetői elleni provokációk. Ez a jelenség elsősorban a sajtóban, többnyire internetes oldalakon terjesztett álhírek formájában jelentkezik. A közelmúltban már nyílt formájában is megjelent a provokáció, amikor a magyar kisebbségnek tulajdonított hamis táblákat helyeztek ki ismeretlen tettesek Kárpátalján a nemzetiségi béke megbontása és a magyar közösség lejáratása céljából. E híresztelések és akciók megkérdőjelezik a kárpátaljai magyarok, különösen a közösség egyes vezetőinek Ukrajna iránti lojalitását, és az ukrajnai magyar nemzetiségű állampolgárokat az ország integritása és területi egysége ellen irányuló veszélyforrásként, szeparatistaként jelenítik meg. A magyar szervezetek nyomatékos kérése ellenére e cselekmények elkövetői mind a mai napig felderítetlenek maradtak, mint ahogyan nem lettek megnevezve és megbüntetve azok a személyek sem, akik 2016. március 13-án egy ungvári fáklyás felvonulás alkalmával a „késre a magyarokkal” jelszavakat skandálták nagy nyilvánosság előtt. Mindez feszült helyzetet teremt a több EU tagállammal szomszédos Kárpátalján, és alááshatja a nemzetiségek közötti békét és egyetértést.
Az állam alapvető politikai, szociális és gazdasági problémái mellett a magyar közösségnek – mint általában Ukrajna számos jelentősebb létszámú nemzeti kisebbségének – több, a jogai gyakorlását és a biztonságát veszélyeztető tényezővel kell szembenéznie. E problémák és kihívások a kisebbségek, így a magyar közösség számos jelzése ellenére mind ez idáig kimaradtak az EU–Ukrajna párbeszéd napirendjéből. A kárpátaljai magyarság képviselői kérték, hogy az EU fordítson nagyobb figyelmet az ukrajnai helyzet értékelése során a kisebbségek jogaira.
Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztosa – megköszönve a kárpátaljai magyarság helyzetéről, problémáiról szóló tájékoztatást – ígéretet tett arra, hogy az Ukrajna és az Európai Unió közötti tárgyalások során figyelemmel kísérik majd az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetét is.