Munkatársunk előadása az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság ülésén

December 19-én tartotta soros ülését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága. A tanácskozásra Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében került sor. 

A felkért előadók az „Államnyelvek a Kárpát-medencében” témakörben tartottak előadásokat. Elsőként Csernicskó István kapott szót ülést vezető Prószéky Gábortól, a Nyelvtudományi Intézet igazgatójától, az Osztályközi Állandó Bizottság elnökétől. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője „Magyarok Kárpátalján és a mindenkori államnyelv(ek)” címmel foglalta össze gondolatait. Az előadó rámutatott, hogy bár az elmúlt 100 esztendő során a ma Kárpátaljaként ismert régióban számos alkalommal változtak meg az államhatárok, és ez mindig együtt járt az iskolában kötelezően oktatott hivatalos nyelv/államnyelv cseréjével is, a területen osztozó mindegyik államalakulat biztosította az anyanyelvi oktatás lehetőségét a területen élők számára. Volt magyar nyelvű iskolarendszer a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió idején egyaránt, mint ahogyan a Magyar Királyság is lehetővé tette az itt élő szlávok számára, hogy saját nyelvükön részesüljenek iskolai oktatásban. Sokáig az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna sem vonta kétségbe az anyanyelvi oktatás jogát, ám 2017. szeptember 5-én olyan új oktatási törvényt fogadtak el Kijevben, melynek 7. cikkelye egyértelműen leszögezi: „Az oktatási folyamat nyelve az oktatási intézményekben az államnyelv”, s csupán annyi engedményt tesz a törvény, hogy „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein”. Mindez azt jelenti – fejtette ki az előadó –, hogy az 5. osztálytól kezdve legjobb esetben is kétnyelvűvé válnak a ma még magyarul oktató iskolák Kárpátalján, és a kárpátaljai magyar közösségtől elveszik azt a jogot, hogy az első osztálytól az érettségiig anyanyelvén szerezze meg a tudást. Mindeközben azonban – hangsúlyozta a kárpátaljai magyar kutató – a jogszabály semmilyen választ sem ad arra, hogyan kívánja javítani az államnyelv oktatásának minőségét és hatékonyságát az állam, és arról sem esik szó a törvényben, hogy Ukrajna hogyan kívánja támogatni a területén élő kisebbségek nyelveinek fennmaradását, s csak egyetlen nyelvi célt tűz ki maga elé: az államnyelv, azaz az ukrán megerősítését, terjesztését.

Vančo Ildikó, a Nyitrai Konsantin Filozófus Egyetem dékánhelyettese „Meg kell tanulnunk szlovákul. Mi lesz, ha megtanulunk szlovákul?” című előadásában azt mutatta be, hogyan folyik az államnyelv, azaz a szlovák oktatása a szlovákiai magyar közoktatás és felsőoktatás rendszerében. Az előadó felhívta a figyelmet arra az összehasonlító elemzésre, amely a Magyar Nyelvőr című folyóirat 2017. évi 3. számában azt tárgyalja, milyen problémák jellemzik az államnyelv oktatását két Magyarországgal szomszédos államban, és bemutatta, hogy az egyedi vonások mellett a legfőbb problémák közösek. Arra is rávilágított Vančo Ildikó, hogy sajnos a többségi társadalmak politikai vezetői és oktatási szakértői nem hajlandók szembenézni azokkal az alapvető kérdésekkel, amelyek megválaszolása nélkül nem lehet eredményes az államnyelv oktatása a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Ezeket a kérdéseket Tolcsvai Nagy Gábor a fent említett folyóiratszámban megjelent írásában a következőképpen fogalmazta meg:

Milyen speciális anyanyelv-pedagógiai rendszer alkalmazandó a magyar kisebbségek tanításában? ● Mi az optimális arány a kisebbségi anyanyelvi és a többségi államnyelvi nyelvpedagógia és tanítási nyelv között? Hogyan lehet az egyes külső régiók egyedi körülményeihez igazítani a nyelvpedagógiát? Melyek az államnyelv mint második nyelv kétnyelvű körülmények közötti elsajátításának és iskolai oktatásának a legjobb módszerei? Milyen nyelvtudományi háttér állítható a leghatékonyabb nyelvpedagógia mögé?

Bölcskei Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a „Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében” című konferencia tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Szoták Szilvia, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet munkatársa a „Szaknyelvi kommunikáció, terminológia” címmel megszervezett kerekasztalon elhangzottakat összegezte.

Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója „Névadási problémák az MTA Nyelvtudományi Intézetében működő Utónévtanács munkájában” című előadásában mutatta be, milyen elméleti és gyakorlati problémákkal találkoznak az Utónévtanács munkatársai.

 

 

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62