Amint azt korábban közre adott elemzésünkben bemutattuk, idén a magyar tannyelvű iskolákban jóval kisebb arányban nem érték el a minimum ponthatárt az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésen (ZNO), mint tavaly.
Arra is rávilágítottunk, hogy ez a kétségkívül kedvező eredmény annak köszönhető, hogy idén először Ukrajna csökkentette a magyar tannyelvű iskolák tanulóival szemben mindeddig következetesen alkalmazott hátrányos megkülönböztetést.
A kormány 2018. november 14-én adta ki a 952. számú rendeletét, amelyben a „sajátos oktatási igényű”-ek közé sorolta be a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákokat, köztük a magyarokat is. Ennek a kormányrendeletnek az alapján – hangsúlyozzuk: a 2008 óta szervezett ukrán ZNO történetében először – az ukrán nyelv és irodalom vizsga értékelése során alacsonyabb átmenő ponthatárt állapítottak meg a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákok számára. Erről így számol be a 2019. évi ZNO-ról készített hivatalos beszámoló és elemzés (az I. kötet 4. oldalán):
„Még egy fontos lépés országunk polgárainak felsőoktatáshoz való jogai biztosításában az ukrán nyelvből és irodalomból származó teszteredmények kiszámítása során az észszerű kiigazítás (adaptálás) bevezetése a ZNO azon résztvevői számára, akik teljes középfokú oktatást szereznek nem szláv nyelven oktató vagy pedig őslakos nép nyelvén működő intézményekben, és a teszteredményeik alacsonyabbak voltak a »sikeres / sikertelen« küszöbnél. Az ilyen egyének számára adaptív küszöböt állapítottak meg, amely lehetővé tette számukra a felsőoktatási intézmények versenypályázatain való részvételt.”
Az alábbiakban az egyes magyarul (is) oktató középiskolák vonatkozásában hasonlítjuk össze azt, hogy a vizsgázók mekkora hányada nem érte el az ukrán nyelv és irodalom ZNO-n a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges minimális ponthatárt 2018-ban és 2019-ben. Az összesítés a ZNO-t szervező állami hivatal hivatalos adatai alapján készült.
| Intézmények | 2018-ban | 2019-ben |
| Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola | 57,14 | 0,00 |
| Barkaszói Középiskola | 66,67 | 22,22 |
| Bátyui Középiskola | 73,33 | 35,29 |
| Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola | 65,63 | 14,81 |
| Beregszászi 3. Sz. Középiskola | 73,81 | 47,06 |
| Beregszászi 10. Sz. Középiskola | 58,33 | 28,57 |
| Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium | 35,00 | 0,00 |
| Csapi 2. Sz. Középiskola | 51,85 | 18,75 |
| Csomai Középiskola | 90,91 | 87,50 |
| Derceni Középiskola | 83,33 | 25,00 |
| Eszenyi Középiskola | 85,71 | 42,86 |
| Feketeardai Középiskola | 76,19 | 32,00 |
| Gáti Középiskola | 91,67 | 36,36 |
| Jánosi Középiskola | 75,00 | 53,85 |
| Jánosi Mezőgazdasági Líceum | 84,09 | 19,51 |
| Karácsfalvi Sztojka Sándor Líceum | 55,56 | 0,00 |
| Kaszonyi Arany János Líceum | 80,95 | 15,79 |
| Kisdobronyi Középiskola | 76,47 | 5,88 |
| Kisgejőci Középiskola | 58,33 | 17,65 |
| Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola | 36,36 | 0,00 |
| Munkácsi Szent István Líceum | 8,33 | 0,00 |
| Muzsalyi Középiskola | 64,10 | 50,00 |
| Nagyberegi Középiskola | 65,63 | 44,44 |
| Nagyberegi Református Líceum | 45,95 | 9,38 |
| Nagydobronyi Középiskola | 55,56 | 17,39 |
| Nagydobronyi Református Líceum | 56,00 | 4,35 |
| Nagypaládi Középiskola | 100,00 | 21,43 |
| Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola | 42,86 | 0,00 |
| Nevetlenfalui Középiskola | 92,00 | 35,29 |
| Péterfalvai Középiskola | 89,47 | 42,86 |
| Salánki Középiskola | 66,67 | 41,67 |
| Sislóci Középiskola | 62,50 | 33,33 |
| Szürtei Középiskola | 57,14 | 20,00 |
| Técsői Református Líceum | 17,07 | 0,00 |
| Tiszaújklaki 2. Sz. Középiskola | 100,00 | 31,25 |
| Tivadari Református Líceum | 25,00 | 0,00 |
| Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola | 0,00 | 13,33 |
| Ungvári Magyar Gimnázium | 5,88 | 0,00 |
| Vári II. Rákóczi Ferenc Ferenc Középiskola | 92,86 | 15,38 |
| Verbőci Középiskola | 66,66 | 14,29 |
| Viski Kölcsey Ferenc Középiskola | 71,43 | 31,25 |
Amint azt láthatjuk – egyetlen kivételtől eltekintve – valamennyi intézményben csökkent az ukrán nyelv és irodalom ZNO-t sikertelenül teljesítők százalékos aránya. Ez pedig azt jelenti, hogy egy egyszerű politikai döntéssel csökkenthető a diszkrimináció, ha van ehhez megfelelő politikai szándék és akarat.
Ennek a lépésnek a szükségességére a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és szakértők – például a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai – 2008 (vagyis az ukrán ZNO bevezetése) óta rendszeresen felhívták a kijevi hatóságok figyelmét. Valamiért azonban csak az idei vizsgák előtt hozták meg ezt a döntést.
Mielőtt azonban a „Jobb később, mint soha!” népi bölcsességgel vigasztalnánk magunkat, jusson eszünkbe, hogy 2008 és 2018 között a diszkriminatív gyakorlat révén hány száz kárpátaljai magyar érettségizőt akadályozott az ukrán állam abban, hogy ukrajnai felsőoktatási intézményben folytathassa tanulmányait.
Ne feledjük el azt sem, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és szakértők – mások mellett a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – számos egyéb javaslatot is letett Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának asztalára, többek között az ukrán nyelv oktatásának javítása, illetőleg az új oktatási törvény 7. cikkelyének módosítása érdekében.
Figyelemre méltó az is, hogy bár minden magyarul (is) oktató iskolában kevesebben buktak el idén az ukrán ZNO-n, mint tavaly, a korábbi évekkel ellentétben (amikor szinte minden magára valamit is adó ukrán lap, hírportál, televízió azzal hergelte közönségét a ZNO eredményei alapján, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul) idén sem a kijevi, sem a kárpátaljai ukrán sajtó nem foglalkozott a látványosan javuló eredményeinkkel.