Minden magyarul (is) oktató iskolában kevesebben buktak el idén az ukrán ZNO-n, mint tavaly

Amint azt korábban közre adott elemzésünkben bemutattuk, idén a magyar tannyelvű iskolákban jóval kisebb arányban nem érték el a minimum ponthatárt az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésen (ZNO), mint tavaly.

Arra is rávilágítottunk, hogy ez a kétségkívül kedvező eredmény annak köszönhető, hogy idén először Ukrajna csökkentette a magyar tannyelvű iskolák tanulóival szemben mindeddig következetesen alkalmazott hátrányos megkülönböztetést. 

A kormány 2018. november 14-én adta ki a 952. számú rendeletét, amelyben a „sajátos oktatási igényű”-ek közé sorolta be a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákokat, köztük a magyarokat is. Ennek a kormányrendeletnek az alapján – hangsúlyozzuk: a 2008 óta szervezett ukrán ZNO történetében először – az ukrán nyelv és irodalom vizsga értékelése során alacsonyabb átmenő ponthatárt állapítottak meg a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákok számára. Erről így számol be a 2019. évi ZNO-ról készített hivatalos beszámoló és elemzés (az I. kötet 4. oldalán):

„Még egy fontos lépés országunk polgárainak felsőoktatáshoz való jogai biztosításában az ukrán nyelvből és irodalomból származó teszteredmények kiszámítása során az észszerű kiigazítás (adaptálás) bevezetése a ZNO azon résztvevői számára, akik teljes középfokú oktatást szereznek nem szláv nyelven oktató vagy pedig őslakos nép nyelvén működő intézményekben, és a teszteredményeik alacsonyabbak voltak a »sikeres / sikertelen« küszöbnél. Az ilyen egyének számára adaptív küszöböt állapítottak meg, amely lehetővé tette számukra a felsőoktatási intézmények versenypályázatain való részvételt.”

Az alábbiakban az egyes magyarul (is) oktató középiskolák vonatkozásában hasonlítjuk össze azt, hogy a vizsgázók mekkora hányada nem érte el az ukrán nyelv és irodalom ZNO-n a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges minimális ponthatárt 2018-ban és 2019-ben. Az összesítés a ZNO-t szervező állami hivatal hivatalos adatai alapján készült.

 

Intézmények 2018-ban 2019-ben
Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola 57,14 0,00
Barkaszói Középiskola 66,67 22,22
Bátyui Középiskola 73,33 35,29
Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola 65,63 14,81
Beregszászi 3. Sz. Középiskola 73,81 47,06
Beregszászi 10. Sz. Középiskola 58,33 28,57
Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 35,00 0,00
Csapi 2. Sz. Középiskola 51,85 18,75
Csomai Középiskola 90,91 87,50
Derceni Középiskola 83,33 25,00
Eszenyi Középiskola 85,71 42,86
Feketeardai Középiskola 76,19 32,00
Gáti Középiskola 91,67 36,36
Jánosi Középiskola 75,00 53,85
Jánosi Mezőgazdasági Líceum 84,09 19,51
Karácsfalvi Sztojka Sándor Líceum 55,56 0,00
Kaszonyi Arany János Líceum 80,95 15,79
Kisdobronyi Középiskola 76,47 5,88
Kisgejőci Középiskola 58,33 17,65
Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola 36,36 0,00
Munkácsi Szent István Líceum 8,33 0,00
Muzsalyi Középiskola 64,10 50,00
Nagyberegi Középiskola 65,63 44,44
Nagyberegi Református Líceum 45,95 9,38
Nagydobronyi Középiskola 55,56 17,39
Nagydobronyi Református Líceum 56,00 4,35
Nagypaládi Középiskola 100,00 21,43
Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola 42,86 0,00
Nevetlenfalui Középiskola 92,00 35,29
Péterfalvai Középiskola 89,47 42,86
Salánki Középiskola 66,67 41,67
Sislóci Középiskola 62,50 33,33
Szürtei Középiskola 57,14 20,00
Técsői Református Líceum 17,07 0,00
Tiszaújklaki 2. Sz. Középiskola 100,00 31,25
Tivadari Református Líceum 25,00 0,00
Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola 0,00 13,33
Ungvári Magyar Gimnázium 5,88 0,00
Vári II. Rákóczi Ferenc Ferenc Középiskola 92,86 15,38
Verbőci Középiskola 66,66 14,29
Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 71,43 31,25

 

Amint azt láthatjuk – egyetlen kivételtől eltekintve – valamennyi intézményben csökkent az ukrán nyelv és irodalom ZNO-t sikertelenül teljesítők százalékos aránya. Ez pedig azt jelenti, hogy egy egyszerű politikai döntéssel csökkenthető a diszkrimináció, ha van ehhez megfelelő politikai szándék és akarat.

Ennek a lépésnek a szükségességére a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és szakértők – például a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai – 2008 (vagyis az ukrán ZNO bevezetése) óta rendszeresen felhívták a kijevi hatóságok figyelmét. Valamiért azonban csak az idei vizsgák előtt hozták meg ezt a döntést.

Mielőtt azonban a „Jobb később, mint soha!” népi bölcsességgel vigasztalnánk magunkat, jusson eszünkbe, hogy 2008 és 2018 között a diszkriminatív gyakorlat révén hány száz kárpátaljai magyar érettségizőt akadályozott az ukrán állam abban, hogy ukrajnai felsőoktatási intézményben folytathassa tanulmányait.

Ne feledjük el azt sem, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és szakértők – mások mellett a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – számos egyéb javaslatot is letett Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának asztalára, többek között az ukrán nyelv oktatásának javítása, illetőleg az új oktatási törvény 7. cikkelyének módosítása érdekében.

Figyelemre méltó az is, hogy bár minden magyarul (is) oktató iskolában kevesebben buktak el idén az ukrán ZNO-n, mint tavaly, a korábbi évekkel ellentétben (amikor szinte minden magára valamit is adó ukrán lap, hírportál, televízió azzal hergelte közönségét a ZNO eredményei alapján, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul) idén sem a kijevi, sem a kárpátaljai ukrán sajtó nem foglalkozott a látványosan javuló eredményeinkkel.

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62