A 20. Élőnyelvi Konferencián jártunk

Augusztus 30–31. között Budapesten került sor a 20. Élőnyelvi Konferenciára. A Károli Gáspár Református Egyetemen szervezett nemzetközi nyelvészeti tanácskozás témája ezúttal a „Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül” volt.

Az Élőnyelvi Konferenciák sorozata még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban indult. Az Élőnyelvi Konferenciák jelentőségét ebben a kezdeti korszakban az adta, hogy a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a többnyelvűség körülményei közé került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát politikai okok miatt nem vizsgálhatta tudományos objektivitással, ám az Élőnyelvi Konferenciák sorozata elindította a magyarországi és határon túli magyar nyelvészek közötti szervezett és rendszeres szakmai kapcsolattartás fórumát. A magyar–magyar szakmai kapcsolattartást, a magyar kutatók közötti határok lebontását jelképezte az is, hogy a konferenciák helyszíne váltakozott: a találkozókat felváltva tartották Magyarországon, illetve valahol a Kárpát-medencében, egy-egy Magyarországgal szomszédos államban (bővebben lásd itt). Az Élőnyelvi Konferenciák inspirálták például „A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén” című kutatási programot, és a tanácskozásokból nőtt ki a magyar tudományosságban úttörőnek számító kutatói hálózati együttműködés, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat.

A három évtizeddel ezelőtt, 1988-ban indult konferencia-sorozatnak  idén augusztusban már a 20. állomását szervezték meg. A mára nemzetközivé, a magyar szociolingvisztika legjelentősebb szakmai fórumává nőtt konferencián részt vettek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is. A 21. Élőnyelvi Konferencia három plenáris előadója közül kettő is kötődik a beregszászi főiskolához. Az első plenáris előadást a nemzetközi hírű nyelvész, Peter Trudgill tartotta The Uniformitarian Hypothesis and Prehistoric Sociolinguistics címmel (Trudgill egyébként az 1996-ban Ungváron szervezett 8. Élőnyelvi Konferenciának is kiemelt előadója volt). A tanácskozás második plenáris előadója Csernicskó István, a főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője volt, aki A verbális repertoár elemeinek osztályozása nyelvpolitikai nézőpontból: az északi szláv dialektuskontinuum kárpátaljai szakaszának példája címmel tartotta meg előadását. A harmadik kiemelt előadó Kontra Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola professzora volt Mi hiányzik a magyar szociolingvisztikából? című előadásával.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai közül Márku Anita, Karmacsi Zoltán és Máté Réka szerepelt a konferencia programjában. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszéke Magyar Tanszéki Csoportjának oktatói közül Bodor Viktória, Dudics-Lakatos Katalin, Gazdag Vilmos, valamint Mádi Gabriella nevét találhatjuk meg a konferencia programjában.

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62